Erdely.ma, 2005.08.15 ( www.erdely.ma )

Lelkünkbe tűztek zászlót

  Egy nagybajszú, öreg székely egyszer a következo szavakkal sirítette meg cimboráját: „Ej, te komám, micsoda legények vótunk, kivált én.” Mire idosebb „harcostársa” gondolkodás nélkül visszarittyentett: „De, hogy megvénültünk, kivált te.” Valami hasonlót éreztem, az I. EMI táborban, amikor meglettebb eszmetársammal berobogtam a Gyergyószentmiklós melletti Négyesbe. A festoi anyaölben valósággal átölelt bennünket a fiatalság, az ostermészet és a vendégszeretet. Mindenhol mosolygó emberek, tiszta tekintetu fiatalok, hangyákként nyüzsgölodo, gondterhelt szervezok fogadtak. A táborhely mellett tovacsobogó kispatak, a szemben komolyan üldögélo sziklafal és a közeli hegytetokön állingáló, bús fenyofák békésen nézegették a fura vándormadarak érkezését.
Rádiós barátommal mi is megtelepedtünk a fészekben. O a kocsijába, én egy faházba terveztem az éjszakázást. A bejáratnál leraktuk az autót, aztán belevágtunk a surujébe. Leghamarabb a programokat kezdtük tanulmányozni. A nagy nevek közül egyedül Tokés László nem fogadta el a meghívást.
A kínálat hihetetlen gazdagságot ígért. Akár a frissen nyiladozó vadvirágos rét. Nem gyoztük csodálni a fiatalok bátorságát, miközben azon törtük agyunkat, vajon ki lehet anyagilag ezen merészség háta megett? S vajon mikor száll rá erre is a politika?
Lassan lassan egyre jobb válaszokat kaptunk, és nem gyoztük csodálni erdélyi magyar ifjú barátainkat, akik ilyen hatalmas fába vágták a fejszét. Igazi jobboldali, nemzeti és fiatalos feltámadást hozva ezen rendezvényükkel Erdélyországba. Nem vitás, hogy ok a hazai, magyar, nemzeti vonal új zászlóvivoi.
Táboruk megnyitóján Hajdó esperes valóságos prófétaként szólt az egybegyultekhez. Aztán egy langyos polgármesteri üdvözlet következett. Csángó népmese, palóc népdal majd két himnuszunk indította útjára a négynapos rendezvénymaratont. Késobb az évszakhoz képest metszo hidegben Role dalokat hallgathattunk. Pille nevu moldvai csángó rockballadájuk prémként takargatta vacogó testünket. A hevesebbje hajrázós táncra kerekedett. Mintegy kétszáz ember lehetett ott elso este.
Másnap a beharangozott rossz ido megkegyelmezett a rendezoknek és érdeklodoknek. Mivel a nagysátor nem készült el, bujkáló napsütésben a szabad ég alatt vágtak bele az eloadók a közepébe. Majdnem száz szék állhatott a „bió–eloadóteremben”.
Aztán kezdodtek a fiatalok okulását szolgáló rendezvények. A rovásírásról szóló eloadás alatt még csak szállingóztak ide–oda az emberek, de az 56–os Varga László beszédére már szinte minden üres szék elkelt. Mivel már dél felé jártunk, s tömények voltak az eloadások és fejünket is tuzzé égette a nap, tíz perc szünetet rendeltek el a figyelmes szervezok. Ez kapóra jött, hiszen kissé kifújhattuk magunkat, s közben a viselet– és fegyverbemutató is befejezodhetett.
Mire belelendültünk az Áldás, népesség címu témakörbe, már szinte egyetlen üres hely se maradt a rögtönzött nézotéren. A hallgatóságunk fiatalsága dacára érdeklodo, élénk tekintetekkel figyelte a beszéloket. A számtalan, jó hozzászólás muhelyszeruvé tette a nehéz téma boncolgatását. Reméljük, hogy e beszélgetés nyomán, sok erdélyi magyar ifjú vállalja majd a családalapítást, fogadja el a gyermekáldást. És sok erdélyi magyar ifjú hölgy kerül majd ezután áldott állapotba. Mikor számára is eljön ennek az ideje. Hiszen Erdélyünk nagy fogyását és romlását csak ok állíthatják meg.
Egy dolog biztos. Ha ilyen témákhoz mertek nyúlni, ha ehhez hasonló kaliberu dolgok után érdeklodnek, az már több, mint dicséretes. Különben a nap ezután következo, mindhárom eloadása ezen feltevésemet fényesen igazolta. A szent koronáról, az elso magyar királyunkról és az eredetünkrol szóló eloadások mind–mind azt bizonyították, hogy ezek az ifjú titánok: jó úton indultak el. És látom bizakodnak a jövoben. Ami nagyszeru dolog, hiszen csak ott lesz család, ott születnek gyermekek, ott virul fel egy nemzet, ahol van jövobe vetett hit, ahol mernek nagyot álmodni a fiatalok. Ahol mernek magyar álmokat szoni az emberek. Legyen gyümölcstermo az álmuk.
Haladjanak ezen az úton mindvégig! És nemcsak a tábor hátralévo három napja alatt. De a jövo évi rendezvényükön is. Hiszen egyértelmu, hogy ok az erdélyi magyar jövo zászlóvivoi és letéteményesei. Hajdó esperes dörgo szavaira idonként jól odafigyelve – szívbol kívánom –, hogy legyenek bátrabbak, mint jelenlegi vezéreink. Ne engedjék, hogy a zászlaikat levéteto senkiházik: megfélemlítsék oket! Vagy, hogy nyugtákat lihego pénzügyorök elvegyék kedvüket a jövo évi szervezéstol. Munkájuk, fáradozásuk, színvonalas kínálatuk hatalmas urt tölt meg értelmes tartalommal. Ezért töltsék meg még sok éven át a Négyes üdülohely csodaszép ölét: szép zenével, értékes eloadásokkal és fogékony, okos közönséggel! Akik lesz mit meséljenek majd egykor unokáiknak, ha már békességben megvénültek. Valahogy olyanformán, ahogy a vén székely mondá hajdanán: „Ej, micsoda legények vótunk. Kivált én!”

(Megjelenés elott az Európai Ido 2005/17. számában)

Csíki Sándor,
cikk:http://www.erdely.ma/jegyzet.php?id=12102

Székely Hírmondó, 2005.08.16. ( www.szekelyhirmondo.ro )

Merjünk magyarok lenni!

  Csak kalapot tudok emelni mindazon fiatalok, az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság tagsága elott, akik bejáratott élettapasztalatuk hiányában is belevágtak egy nemzetközi tábor szervezésébe, amelyen mintegy 130 magyarországi és 180 erdélyi fiatal vett részt, sátrakban, kis házakban megszállva, eloadásokat hallgatott meg, esténként szabadtéri koncerteken szórakozott. A tábor jellegénél fogva máris egy kis Tusványosnak nevezheto, egyelore szerényebb körülmények között, nem világpolitikát befolyásoló szándékkal, hanem a nemzeti öntudatot erosíto törekvéssel.
A szervezok fo célkituzésüknek tekintik „összefogni azokat a magyar fiatalokat, akik fontosnak tartják nemzeti értékeink és hagyományaink ápolását, a magyar nemzet történelmének, irodalmának ismeretét, s akik érdeklodéssel követik a jelenlegi erdélyi magyar közélet alakulását, illetve annak fontos problémáit.”
Az augusztus 11-15. között Gyergyószentmiklós mellett tartott tábor programja a magyarság hagyományaiból indult ki, a nemzettörténet fobb állomásait elevenítette fel, majd a mai közéleti gondokat próbálta kibontani. A szervezok mottóul gróf Teleki Pál mondását választották: „Merjünk magyarok lenni”.
A négynapos programot nehéz pár sorban összefogni, de a trianoni döntés következményeit és a nemzet megmaradásának lehetoségeit olyan jeles eloadók boncolgatták, mint Eva Maria Barki nemzetközi jogász, Raffay Erno történész és sokan mások. Esténként a Role, a Dobogó ko, a Romantikus eroszak, Dinnyés József és a Transylmania lépett fel.
A fosátorban olyan magas részvétellel hallgatták az eloadásokat a fiatalok, amilyet még Tusványoson sem lehetett tapasztalni, kényelmetlen, de bátor kérdéseikkel rohamozták az eloadókat. A táborban egyébként végig jó hangulat uralkodott, a belépok ára sem ugrott a csillagos égig. Idonként feltuntek furcsa figurák is, mint beöltözött íjászok, vagy körbetetovált testu fiatalok is, a sátrak elott kenték a pástétomos kenyeret, s mindenki jól érezte volna magát, ha a rendorség idonként nem zaklatta volna a résztvevoket. Merthogy mind a gazdasági, mind a bunügyi rendorség folyamatosan razziázott. A leglehetetlenebb követelésekkel álltak elo, ám a leleményes fiatalok pillanatok alatt mindenre megoldást találtak. A rendorök jelenlétének mégis elrettento hatása volt, foleg, amikor kezdték felírogatni a magyarországi vendégek útleveleinek a számát. A hatóságok szemét a magyar zászlók jelenléte is zavarta: le is vetették azokat, hogy aztán újra visszakerüljenek a helyükre. Mindez az EU-hoz csatlakozni kívánó Romániában fordulhat elo, 2005 augusztusában.
Végezetül ne hanyagoljuk el megemlíteni azt sem, hogy a rendezvény egyik médiatámogatója – a nem túl sok között – a Székely Hírmondó volt.

Gazda Zoltán,
cikk: http://www.szekelyhirmondo.ro/article.php/Merj%FCnk_magyarok_lenni33/2105/

Merjünk-e még magyarok lenni?

 Csak ennyi kellett a titkosszolgálatnak, a rendorségnek, a gazdasági rendorségnek, a prefektúrának és a jóég tudja, még minek, hogy rákezdjenek egy tipikus megfélemlítési akcióra, mely azzal kezdodött, hogy kérték a jóváhagyást a tábor megszervezéséhez (mintha nem is demokráciában élnénk, ahol mindenki azt szervez, amit akar), majd ellenorizték az egy-két ott lézengo kereskedelmi cég adatait, leszedették a résztvevok piros-fehér-zöld zászlóit és felírták a magyarországiak adatait. Az akció folytán az embernek az volt az érzése, hogy hatvan-hetven évet visszacsúszott az idoben, a királyi vagy az antoneszkánus diktatúra idejébe. Mellesleg ennyi állami intézmény összehangolt fellépése kizárólag a diktatúrákban lehetséges, ott, ahol valahonnan fentrol, nagyon fentrol, a legfennebbrol leszólnak, hogy valakit vagy valamit ki kell nyírni.
Mi volt hát ebben a táborban olyan veszélyes, ami miatt meg kellett mozdulnia a gazdasági rendorségnek, illetve mi miatt kellett a törvényt megszegnie a hatóságnak, mikor a tábor „jóváhagyásairól” érdeklodött? Be kell vallanom, én semmi olyant nem láttam, ami egy demokratikus jogállamra csak a legkisebb mértékben is veszélyes lenne, viszont annál idegesítobb lehet egy, a romániai magyarokat ért jogsértéseket feszegeto tábor egy diktatúra számára. Szó esett a táborban a magyarverésekrol, a romániai magyarságot az utóbbi 85 évben ért gazdasági és politikai elnyomásról – tehát csupa olyan kérdésrol, melyre az államnak azért kellene figyelnie, hogy elejét vegye a további jogsértéseknek, és megszüntesse azokat az okokat, amelyekért állampolgárai egy része rosszul érzi magát. Ehelyett az állam a struccpolitikát választja, és betiltja az errol szóló beszédet.
De semmi vész: egy-két évvel ezelottig a román állam azt is cáfolta, hogy lett volna romániai zsidó holokauszt, ma kénytelen-kelletlen elismeri – így elobb-utóbb a magyarságot ért jogsértéseket sem tagadhatja.
Vállalja vki, hogy összeszedi vagy álljak rá én? (ha lenne ingyen netem, meg sem kérdeztem volna...)

Sántha Attila,
cikk: http://www.szekelyhirmondo.ro/article.php?id=2108

Duna Televízió, 2005.08.14. ( www.dunatv.hu )

Heti Hírmondó

  Gyergyószentmiklós földrajzi elhelyezését és természeti adottságait tekintve turisztikai paradicsom lehetne. Hiszen a Gyilkostó üdülôtelephez és a Békási szoroshoz legközelebb fekvô kisváros, így minden oda igyekvô turita áthalad a településen. Ugyanakkor a vendéglátóipar fejlôdése jobb megélhetést is biztosíthatna a mintegy 20.000 lakosnak.
Ennek ellenére Gyergyószentmiklós még nincs felkészülve arra, hogy turistákat fogadjon, elszállásolja ôket és programokat szervezzen az ide látogatóknak. Hatalmas akadályt jelentett a vendéglátóipar fejlôdésében a megközelíthetetlenség is, autót és vezetôt egyaránt próbára tettek az ide vezetô rossz utak. Jövôre talán már érzékelhetô lesz a hatása annak a nagyméretű útjavításnak, melynek keretében a Parajd-Gyergyószentmiklós útvonalat is teljesen felújítják. Ez azonban korántsem elég.
Int. Lázár Magdolna, gyergyószentmiklósi panzió vezetô
 - "Nem is beszélhetünk turizmusról mindaddig, ameddig csak egy-két hónapig van turizmus. Mert ha télen jönnek, még mindig nem vagyunk felkészülve, nincsenek sípályáink, aki ebbôl kell megéljen, annak ez nem bevétel."
A Gyilkostó üdülôtelepre többen látogattak ki az idén, mint az eddigi esztendôkben; szállóvendég azonban lényegesen kevesebb volt. Ennek okaként az árvizeket, a rossz utakat, de a december hatodikai népszavazást is említik a panzióvezetôk.
Int. Török Zoltán, Gyilkostó-üdülôtelepi panzióvezetô
 - "A forgalmat figyelembe véve a szép napokon több a forgalmunk, több az átmenô turista, mint az elôzô években. Azért mondom, hogy átmenô turista, mert a vendéglôkben ebédlôk száma csökkent, sajnos csökkent."
Jelen pillanatban tehát turisztikai szempontból legfontosabbak a különbözô rendezvények, táborok, fesztiválok. Ennek fényében a város életében fontos szerepet kap a város szélén rendezett EMI-tábor, melyre többszáz fiatal érkezett a Kárpát-medence minden részérôl. Az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság által szervezett ötnapos tábor célként azon magyar fiatalok összefogását jelölte meg, akik fontosnak tartják nemzeti értékeink és hagyományaink ápolását."
Int. Soós Sándor, az EMI elnöke
 - "A lényeg az, hogy az erdélyi és nem csak erdélyi, kárpát-medencei fiatalokat összeszedjük és legyen egy olyan hely ahol az emberek jól érzik magukat és ugyanakkor rengeteg mindennel maradnak, olyan elôadásokat, olyan programokat hoztunk el, ami mindenkit megérint valamilyen szinten és és valamit megmozdít az emberben."
Int. Ágoston Balázs, a Demokrata újságírója
 - "Azért jöttem, mert az Erdélyi Magyar Ifjak, illetve az Egyesült Magyar Ifjúság egy olyan gondolatkört képvisel ami, ami sajátos módon hiánycikknek számít a Kárpát-medencében nevezetesen az összmagyar gondolkodást, nem trianoni módon gondolkodnak, nem osztják föl földrajzi alapon az összmagyar nemzetet, hanem azt mondják, hogy egyetlen és egységes magyar nemzet létezik és ennek próbálnak valamiféle jövôképet, lendületet találni, utat találni és kialakítani."
A nagy népszerűségnek örvendô tábor keretében Wass Albert életérôl és munkásságáról, a Trianoni békeszerzôdés következményeirôl, az erdélyi magyarság autonómia-esélyeirôl hallgathatnak elôadást; rovásírást, nemezelést tanulhatnak a fiatalok.
Int. Vekov Károly, történész, elôadó
 - ..."ezeket a fiatalokat a magam korúak is kell támogassák mert ezt a lángot ezt a stafétabotot tovább kell adni, ôk nekünk, mi nekük és mi együtt mindnyájan a többieknek, akik itt élnek a Kárpát-medencében, akár az egyik, akár a másik sarkában."
Nagy várakozás övezi az 1998-ban Romániából kitiltott Eva Maria Barki nemzetközi jogász elôadását, aki a kollektív nemzetiségi jogokról fog szólni.
Int. Eva Maria Barki, nemzetközi jogász
  - "Én nagyon örülök, hogy itt lehetek 7 év után, 7 év után elôször ismét itt vagyok és miért? azért mert csak azt tudok mondani már évek óta, évek óta az Erdély ugye szívügyem van és nagyon boldog vagyok, hogy itt tudok lenni."
Gyergyószentmiklós számára nagy kihívást jelent, hogy éppen ezt a helyszínt választották a tábor szervezéséhez. Megfelelô körülmények biztosításával a kisváros elérheti, hogy évente itt szervezzék meg a hírességeket, közéleti személyiségeket és többszáz fiatalt idevonzó rendezvényt.

Duna Televízió, 2005.08.18.

Kárpáti Híradó

 “Bízom az erdélyi magyarokban, hogy nem lesz az utolsó nép, amely autonómiát kap. Ehhez csupán munkára és munkára van szükség”-mondta Eva Maria Barki nezmetközi jogász az elsô EMI-táborban. Az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság által szervezett tábor a Gyergyószentmiklós melletti kempingben zajlott és zajlik jövôben is.
Eva Maria Barki Bécsben élô emberjogi harcos hét éve nem járt Romániában, mivel az akkori hatalom nemkívánatos személynek nyilvánította és kitiltotta az országból. Ezzel is magyarázható, hogy a tábor utolsó napján – a kollektív nemzetiségi jogokról - tartott elôadását nagy érdeklôdés övezte. A jogásznô szerint Romániában javult a magyarság helyzete, de még mindig nincsenek biztosítva az emberi jogok, mint például a szólásszabadság, vagy a gyülekezési jog. Példaként a táborban történteket említette, ahol a rendôrség levetette a kitűzött magyar zászlót, igazoltatták a fiatalokat és felírták a táborba érkezô autók rendszámait. A jogásznô szerint az utóbbi idôben – különbözô helyeken - történt magyarverések sem véletlenek, céljuk a megfélemlítés. Megoldást az önrendelkezés jelenthet az erdélyi magyaroknak – hangsúlyozta, melynek keretében szabadon határozhatják meg politikai rendszerüket, szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlôdésüket.
 - "Az önrendelkezési jog minden népnek jár."
"Az ezeréves múlttal rendelkezô magyarság nem kéri és nem követeli ezt a jogot – fejezte be elôadását Eva Maria Barki – annak ellenére, hogy minden szerzôdés, amely a kötelezô jogok ellenében kötôdik semmisnek mondható, így a Trianoni diktátum is."

Krónika, 2005.08.15. ( www.kronika.ro )

Eva Maria Barki: jogos a határrevízió kérése

  Trianon a nemzetközi jog szerint törvénytelen – jelentette ki tegnap Eva Maria Barki emberjogi aktivista az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) által szervezett gyergyószentmiklósi nemzeti táborban tartott előadásában. „A döntés nem békeszerződés, hanem diktátum volt, a vesztes fél pedig nyomás alatt írta alá a dokumentumot. Emellett a trianoni diktátum nem vette figyelembe az önrendelkezés elvét, és más, a nemzetközi jog szerint törvénytelen határozatokat is tartalmaz. Így a határrevízió kérése teljesen jogos” – jelentette ki a Romániából hosszú időre kitiltott bécsi jogásznő.
A résztvevők és szervezők egybehangzó véleménye szerint ez volt a táborban elhangzó legfontosabb gondolat. Az EMI-tábor előadói között egyébként a civil szféra képviselői: történészek, írók, újságírók voltak túlsúlyban, szemben a politikusokkal, akik Bagoly Zsolt szervező véleménye szerint beszédeikben amúgy is csak az illető pártok hivatalos propagandáját szajkóznák. A szervezők meglátása szerint az első erdélyi nemzeti tábor és a hasonló jellegű nyári táborok (Tusványos, Félsziget) közötti másik fontos különbség az volt, hogy nem előadói monológok hangoztak el, hanem reális párbeszédek alakultak ki a meghívottak és a tábor résztvevői között. A szervezők szerint az egyetlen negatívum az, hogy a vártnál kevesebben, mintegy ötszázan jöttek el, Gyergyószentmiklósról alig néhány személy látogatott ki.
A hatóságok „közreműködése” hozzásegítette az első EMI-tábort, hogy igazi értelme legyen a rendezvény jelmondatának. „Merjünk magyarok lenni” – hirdették Teleki Pál kijelentését a tábor kiadványai, a rendőrség, a gazdasági rendőrség pedig tett azért, hogy valóban úgy érezzék a résztvevők, bátorság kell magyarságuk vállalásához. Naponta járőröztek a gyergyószentmiklósi Négyes Motelnél, igazoltatták a kapun kilépőket, és felszólították a rendezőket, vegyék le a kitűzött nemzeti zászlókat.

Gergely Imre,
cikk: http://66.249.93.104/search?q=cache:Rt_Y1sLLSCgJ:www.kronika.ro/+EMI-t%C3%A1bor&hl=hu

Hargita Népe, 2005.08.16. ( www.hhrf.org/hargitanepe/ )

Elégedett szervezők, hálás résztvevők

  Érdekes volt tapasztalni azt a fordulatot, ami az EMI-táborozók hangulatában következett be vasárnap az ökumenikus istentisztelet után – mondták a szervezok, de tapasztalhattam magam is. (Osz Elod református tiszteletes és Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes hirdetett igét, illetve tartott szentbeszédet.)
Az istentisztelet üzenete az volt, hogy merjünk nagyot álmodni és tenni is érte, a sebek lekaparása helyett válasszuk az öröm, a jó remény hirdetését, és cselekedjünk ezek nevében.
Pósa Zsolt (Délvidékrol) a távolról érkezett szemszögébol értékelte az eloadásokat, köztük a valóságot feltárókat: a mai európai politikai viszonyok között megcélozható magyar lehetoségekrol szólókat. Értékelte a gazdag, színes, színvonalas rendezvényeket.
A táborzárást megelozo gyilkostói kirándulás elott Sós Sándor, az EMI elnöke is elégedett hangnemben nyilatkozott lapunknak:
– Reményeinken felül sikerült a táborozás, hiszen vasárnap este már túllépte az ezret a résztvevok száma. Az eloadók, köztük a musorlapon nem szereplo Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke és Radics Géza amerikai történész, illetve a beszélgetésekbe bekapcsolódók színvonalas hozzáállása több volt mint biztató a jövo augusztusi – szintén Gyergyószentmiklósra tervezett – II. EMI- táborozásra. Sikerült bekapcsolni a résztvevoket a közös gondolkodásba és munkába.
Úgy vélte, hogy a hatalom azon képviseloi, akik túlbuzgón próbáltak félelmet kelteni, megértették: az EMI-táborban nem provokációra készülok csapatai edzenek. Pozitív értelmu nemzettudat, a tenni akarás, a jó dolgok elonyben részesítésének az óhaja hozta össze a tábor lakóit, a tevékenységek résztvevoit, eloadóit, köztük Toró Tibor és dr. Garda Dezso képviseloket. A táborozás fesztivál-jellege sem volt véletlen – zárta értékelojét az elnök.
Hasonló hangot ütött meg Bagoly Zsolt alelnök is, aki kihangsúlyozta, hogy a résztvevok száma és az eloadások színvonala biztató a jövore nézve.
Nincs ma sem megfeleloen képviselve a magyar-ügy az EU-ban, de nincs az autonómiák ügye sem méltó súllyal ott, ahol a döntések születnek – tudtuk meg Eva Maria Barki nemzetközi jogásztól. Ennek ellenére naponta tennünk kell valamit magyarságunkért, megmaradásunkért.
Az I. EMI-táborban néhány jelzést sikerült továbbítani, megosztani. A kitartó magunk vállalására ellenben továbbra is a legnagyobb szükség mutatkozik.

Bajna György

Erdélyi Napló, 2005.08.16. ( www.hhrf.org/erdelyinaplo/ )

Megalkuvás helyett nemzetpolitikát követelnek a magyar fiatalok

  Idén rendezte meg elso nyári táborát az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság. Az erdélyi és általában a kárpát-medencei magyar, nemzeti elkötelezettségu találkozók érdekes színfoltjának bizonyult a több mint ezer látogatót fogadó I. EMI-tábor. Az ideérkezok, illetve a szervezok kedvét az sem tudta elvenni, hogy a román rendorség, a csendorség és a titkosszolgálat (SRI) emberei gyakorlatilag állandó megfigyelés és zaklatás alatt tartották a tábort: a hazai és a Kárpát-medence más országaiból érkezo fiatalokat többször is igazoltatták, a gazdasági rendorség emberei rendszeresen megfordultak a táborban, a román titkosszolgálat megbízottjai több eloadásról videofelvételt készítettek. A rendorök több ízben megfenyegették a szervezoket, hogy ha a magyar zászlók nem tunnek el a tábor területérol, tízmillió lej nagyságrendu büntetést rónak ki rájuk. A magyar zászlók a szabadtérrol végül is átvándoroltak a sátrakba. A nemzeti elkötelezettségu emberek együttléte és együttgondolkodása azonban mindennél erosebbnek bizonyult: színvonalas eloadásokban és jó koncertekben bovelkedo, sikerült tábor volt a gyergyószentmiklósi, és ez a szervezok és a résztvevok reményei szerint csupán a kezdet.
A három nagy témakörre épülo rendezvénysorozat mélyrehatóan foglalkozott a magyar múlttal, a magyarság eredettörténetével. A nemzettörténet fobb állomásairól szóló eloadások, viták a trianoni trauma utáni magyar történelem taglalásában csúcsosodtak ki. Innen már egyenes út vezetett az aktuálpolitikai, közéleti témák tárgyalásához, az erdélyi, illetve a kárpát-medencei magyarság önrendelkezési törekvéseinek a lehetoségeirol szóló eloadásokhoz. Az EMI-tábor szervezoi arra törekedtek, hogy az eloadások végén párbeszéd alakuljon ki a közönséggel, így a kérdések mellett érdekes kiegészítések is elhangzottak a közönség soraiban ülo szakemberek részérol.
Mint a legtöbb tábornak, az EMI-rendezvénynek is volt csúcspontja, amire a közönség, a szervezok jó elore készültek. Ez esetünkben – a várakozásnak megfeleloen – dr. Eva Maria Barki eloadása volt. A román hivatalosságok részérol akár gesztusnak is tekintheto, hogy a hosszú évekkel ezelott Romániában persona non gratának minosített jeles nemzetközi jogász ismét bebocsátást nyert a nemzetállami Románia földjére. O pedig élt a lehetoséggel: a tole megszokott közvetlenséggel és oszinteséggel elmondta, a trianoni békeszerzodést semmisnek tekinthetnénk, ha erre megvolna magyar részrol a politikai akarat. Ha volna egy olyan magyar kormány, amely a legendás Bruno Kreisky osztrák kancellárhoz hasonlóan végre az ENSZ elé vinné a kárpát-medencei magyar kérdést. A kituno eloadó, aki korábban számos leigázott európai nép 1990 utáni önállósodásának sikertörténetét ismertette, nem rejtette véka alá megdöbbenését az elmúlt tizenöt év magyar külpolitikájának elképeszto gyengeségén. Barki asszony szerint több európai fórumon csodálkozva észlelték, hogy a magyarok eddig semmiféle önrendelkezési elképzelést, tervet nem tettek le az asztalra. Ez a teljes önfeladással feléro magyar külpolitika, amelynek alájátszik az utódállamok magyarságának néhány megalkuvó szervezete is, jeles nemzetközi szakemberekbol is értetlenséget vagy éppenséggel szánalmat vált ki. Barki asszony rámutatott: a nemzetközi jogászok és történészek mérföldkonek tekintik a XIII. században a magyar királyság részérol az erdélyi szászoknak nyújtott széles köru önrendelkezést, ez az autonómiákról szóló szakirodalomban a teremtés kezdetének számít. Addig ugyanis az államhatalomtól elkülönült önrendelkezésnek még a fogalma sem létezett. Megdöbbento, hogy ilyen történelmi hagyományok után Erdély az utolsó Európában, ahol szóba kerül az autonómia gondolata.
Nagy érdeklodést váltott ki Raffay Erno, Vekov Károly és Sántha Attila eloadása Wass Albertrol. Vekov részletesen beszámolt az erdélyi író második világháború utáni népbírósági perének hátterérol, a több mint nyolcvan tanúvallomáson alapuló perirat és a halálos ítélet megszületésérol. A szovjet megszállás alatt levo Kelet-Európa szokásos kirakatpereinek egyike mellozött mindenféle törvényes jogi procedúrát. A beszámolóból kiderült: a halálos ítélet meghozatalához hozzájáruló tanúvallomások mögött olyasféle meggondolás is állhatott: jobb, ha a gróf eltunik a süllyesztoben, nehogy kisajátítás fenyegesse az elso világháború utáni „demokratikus” földreform során könnyu kézzel szétosztott földek újdonsült tulajdonosait.
Az izgalmas eloadások arra is megpróbáltak választ adni, hogy a mindenféle olvasói statisztikában vezeto Wass Albert rehabilitációja mikor esedékes. Megtudtuk: az író fiai Kincses Elod jogásszal a per újra felvételére készülnek. Hasonló rehabilitációra van azonban szükség Magyarországon is, hiszen a balliberális irodalomszemlélet, a hivatalos magyar irodalomkritika továbbra is számuzi a jeles erdélyi magyar írót a magyar irodalomkönyvekbol.
Raffay Erno másik eloadásában a Trianonnal kapcsolatos XX. századi magyar történéseket vette számba, részletesen bemutatva a Horthy-idoszak revizionista politikáját, amely éppen azért bizonyult sikeresnek és eredményesnek, mert megfontolt és jól összehangolt magyar külpolitika állt mögötte. A magyarországi történész Trianon jóvátételének a magyar külpolitika részérol eddig elszalasztott esélyeit is számba vette.
Szintén a Trianonnal kapcsolatos érdeklodést igyekezett kielégíteni Koltay Gábor filmrendezo, midon a Trianon-film erdélyi vetítésének történetét vette ismét górcso alá. Koltay szavai szerint elmebeteg, orült, irracionális világban élünk, ami hatványozottan érvényes a magyarországi közgondolkodásra. Mint mondta, nemzeti tudattal rendelkezo népek számára nehezen értheto vagy éppenséggel érthetetlen a hivatalos magyar magatartás a magyar nemzet történelmérol szóló mualkotások, filmek iránt. Úgy látja, teljességgel hiányzik az a nemzeti, magyar háttér, amely az ilyen alkotást megóvhatná a környezo utódálla- moktól már sokszor megtapasztalt, hisztériás kirohanások ellen.
Fontos eseménye volt a tábornak az autonómiáról, az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseirol szóló számos eloadás. Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Sántha Imre, Gazda Zoltán, Borbély Zsolt Attila eloadásai tövirol hegyire bemutatták az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek fontos stációit, amelyeket az RMDSZ rendre feladott, alantas céljainak rendelt alá. Míg Toró T. Tibor eloadásában a párbeszéd lehetséges módozatairól beszélt, azt tartva, hogy az RMDSZ-szel való együttmuködés elkerülhetetlen, Sántha Imre és Gazda Zoltán kevés esélyt látott arra, hogy reális párbeszéd jöhessen létre az erdélyi magyar nemzeti oldal és egy olyan megalkuvó, a romániai magyarság érdekeit teljesen feladó szervezet között, mint az RMDSZ. Az RMDSZ politikája számos eloadásnak volt célpontja az EMI-táborban. Borbély Zsolt Attila kifejtette: a romániai magyarság számára az volna a legjobb, ha az RMDSZ négy évre kibukna a törvényhozásból, hogy helyébe új alapokon nyugvó érdekvédelmet lehessen teto alá hozni. Nem kapott jobb elbírálást az RMDSZ kormányzati szerepvállalása sem. Több eloadó hangoztatta: végig kell nézni a Székelyföldön vagy a magyarok lakta erdélyi részeken, hogy rájöjjünk: az RMDSZ elmúlt nyolcévi kormányténykedése, megalkuvó politikája szinte semmi hasznot nem hozott a romániai magyarságnak. Szilágyi Zsolt fölvetette, el kéne dönteni, hogy az erdélyi magyaroknak mi a fontosabb: az, hogy a székelyudvarhelyi szenátor rendezze a faexportját érdekvédelem címén a román kormánnyal, vagy az, hogy autonómiát kérjünk.
A rendezvényen az újságírók is szép számban részt vettek, vasárnap pedig újságíróklub keretében is közönség elé léphettek. Itt lapunkat a moderátor, Fábián Tibor és Makkay József foszerkeszto képviselte. A Magyar Demokrata fomunkatársa, Ágoston Balázs, Borbély Zsolt Attila politológus, több magyarországi lap és erdélyi lap (közöttük az Erdélyi Napló) munkatársai, György Attila író, publicista és Kovács Csaba, az Erdély Ma internetes portál foszerkesztoje több közéleti kérdésrol is eszmét cserélt. Egyebek között az RMDSZ segédletével és a romániai magyar sajtónak szánt pénzek „átcsoportosítása” révén létesítendo új országos magyar napilap esélyeirol esett szó. Akárcsak az Erdélyi Riportnak, a résztvevok ennek az új RMDSZ-terméknek is biztos bukást jósoltak. Ennyire elkötelezett sajtóorgánumokra ugyanis aligha van igény Erdélyben.
A tábor (amelynek eseményeire jövo lapszámunkban visszatérünk) hétfon délután zárta kapuit.

Makkai József,
cikk:http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/cikk_nyomtatas.php?id_cikk=3504

Magyar Televízió - Híradó, 2005.08.16 ( www.hirado.hu )

EMI TÁBOR

  Az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság testvérszervezetek elso alkalommal rendezték meg Gyergyószentmiklóson a Nemzeti Ifjúsági Tábor. A szervezok szerint a 4 napos rendezvény jó alkalom volt a magyar ajkú fiatalok közötti kapcsolatteremtésre, hiszen az erdélyi ifjak mellett a környezo országok magyarjai is képviseltették magukat.

Mintegy ezer Kárpát-medencei magyar fiatal vett részt a székelyföldi kisváros kempingtelepén berendezkedett táborában, amelynek rendezvényei három nagy témakörre oszlottak. A magyarság hagyományaiból kiindulva nemzettörténetünk fobb állomásainak megismertetése után, a mai közéleti témák boncolgatásra is sok került. A tábor fo célkituzése volt összefogni azokat a magyar fiatalokat, akik fontosnak tartják nemzeti értékeinek és hagyományaink ápolását, a nemzeti megmaradásunkhoz szükséges értékeket.
BAGOLY ZSOLT, elnök (a hír tévesen jelent meg, az elhangzottak Soós Sándortól származnak. szerk.), EMI:
  - "A lényeg az, hogy együtt vagyunk, beszélgessünk, együtt gondolkodjunk múltúnkról, jelenrol, jövonkrol és együtt próbáljunk kialakítani stratégiákat akár. Elég sok olyan folt van ami egyszeruen kimaradt a fiatalságnak és ez is akadályozza abba, hogy teljes értéku nemzeti életet élhessük."
A meghívott eloadók, akik az összmagyarság ismert személyiségei is egyben, érdekfeszesíto beszédeikkel vonzottak a tábor résztvevoit. Volt rovásírás -muhely, viselet és fegyverbemutató, történelmi tényfeltárás és zenés eloadás is. Ez a fórum arra is hivatott volt, hogy az erdélyi közéleti párbeszédet megújítása, a magyarság számára valóban fontos témákra terelje. A fiatal szervezok formabontó tábort szeretnénk meghonosítani Erdélyben: egy olyan találkozópontot, ahol a magyarok nyíltan beszélhetnek múltjukról, jelenükrol, s közös jövonkrol.

Zsigmond Attila, Bíró Zoltán, Gyergyószentmiklós,
cikk: http://www.hirado.hu/cikk.php?id=55636

A Hét, 2005.08.18.

(Duna)folyami rák

  Kora esti híradó, Duna TV. A közepe felé – lévén, hogy a görög légikatasztrófa horrorfilmekbe illő borzalmas eseményei jelentik a vezető híreket – kárpát-medencei széttekintés. Megüti a szemem-fülem egy furcsa felvezető: Eva Maria Barki, nemzetközi tekintélyű jogásznő kisebbségi jogaik kiharcolására szólította fel a gyergyószentmiklósi EMI tábor résztvevőit. Az egész tudósítás valóságos emberjogi harcosként mutatja be az illető hölgyet, aki, lám, eljött a román karhatalom által szigorúan felügyelt gyergyói táborba, tisztán látja a helyzetünket, és egész nemzetközi tekintélyével belemondja a kamerába-mikrofonba, hogy elnyomnak, semmibe vesznek minket, de nem szabad feladni, bátran, megalkuvás nélkül harcolni kell kisebbségi jogainkért.
Először is: Eva Maria Barkinak körülbelül annyi a nemzetközi tekintélye, mint Maradona labdaérzékenysége négy csík kokain után. Bár sokat tett azért a nyolcvanas évek végén, hogy Tőkés László meghurcoltatása nyilvánosságra kerüljön Nyugaton, a kilencvenes évek közepén pedig igen hangosan kiállt a kárpát-medencei magyar kisebbségek autonómiatörekvései mellett, az évtized végére keményen ledolgozta érdemeit, és napjainkra a magyarországi revizionista, idegengyűlölő, EU-ellenes szélsőjobb gyűlések állandó fellépője.
A MIÉP néhány éve azért mondott köszönetet neki, mert oly sokat segített a párt nemzetközi kapcsolatainak kiépítésében, azaz elősegítette az európai szélsőjobb szervezetek közeledését. Maximum körükben van tekintélye, de erre ne legyünk büszkék. Barki az, aki már
Bálványoson is persona non grata.
Másodszor: körülbelül annyira volt indokolt ennek az eseménynek a beemelése a főhírek közé, mint amikor a magyarországi tévék nagy csinnadrattával számolnak be két-három idióta náci összeverődéséről. Mert mitől kárpát-medencei mérvű és jelentőségű az a hír, hogy összegyűlt néhány, árpádsávos lobogóra elérzékenyülő fiatal megünnepelni önnön – vélt – elnyomatását? Utolsó „igaz” magyarként ráznak egyet, miközben az MPSZ romokban, és a Fidesz összeborul
az „elrománosodó” RMDSZ-szel. És minderről honnan értesülünk?
A közszolgálati Duna TV híradójából, vezető hírként.
Lássuk be, ez az egész inkább szórakoztató, mint komolyan vehető jelenség. Nem is Barkiról vagy az EMI-ről szól ez az egész történet. Hanem a Duna TV-ről. Évek óta valami serceg a csatorna körül,
pedig a nagy magyar médiaelkurvulás és bulvárosodás idején – mely a közvélekedéssel ellentétben egyáltalán nem szükségszerű – a Duna TV szerencsés kivétel volt. Lehet, hogy csak az értelmiségieknek, de legalább nekik is volt csatornájuk. Egy jó csatornájuk. Sára Sándor koncepciójának – a kárpát-medencei vizuáliskultúra-lemaradás bepótolása – megvalósulása és kifáradása után a Duna ellaposodott, hírműsorai politikai szekértáborokat szolgáltak ki, a határontúli magyarságot pedig panoptikumként kezelték: viaszbabák népviseletben, pesti megrendelésre. Ungarische gulasch.
Aztán jött Cselényi. Eléggé öntörvényű, koncepciózus ember ahhoz,
hogy keresztülvigye a saját elképzelését. A kinevezése (a kuratóriumban helyet foglaló jobboldali delegáltak mellett az SZDSZ embere és az MSZP egyik kurátora is mellé állt, 25:5-ös főlénnyel győzött) és a későbbi pártpolitikai kirohanások is arra utalnak, hogy mindegyik oldallal vannak konfliktusai. Dinamizálást, két új dunás csatornát, új, korszerű műsorstruktúrát ígért. Aztán jött a Trianon-emléknapos, szakmailag tarthatatlan mélyrepülés: a Koltay-jellegű revízió-operett. És a hírműsorok: lehangoló szerkesztés, bakik (Sólyom László megválasztásáról hosszú késéssel adtak hírt), megszűntetett hírigazgatói poszt. Cselényi többször jelezte: koncepciójának érvényesítéséhez legalább egy évre van szüksége. Csakhogy ezek a sületlenségek arra utalnak,
hogy vagy nincs koncepció, vagy ez az, amit most látunk. És ez több mint hiba, a Duna TV és a nézői többet érdemelnek.
Kár lenne, ha az utolsó médiasziget is eltűnne.

M. László Ferenc

Magyar Nemzet, 2005.08.17. ( www.mno.hu )

A magyarságról a nemzeti táborban

  Elso alkalommal, hagyományteremto jelleggel szervezett nemzeti tábort augusztus 11–15. között az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság Gyergyószentmiklóson. A Merjünk magyarok lenni mottóval tartott, koncertekkel és szabad foglalkozásokkal tarkított rendezvényen a civil szféra képviseloi voltak túlsúlyban.

  Kétségkívül Eva Maria Barki emberjogi aktivista eloadása keltette a legnagyobb sikert a szervezok által Erdély egyetlen nemzeti jellegu nagyszabású rendezvényének nevezett EMI-táborban. A bécsi jogászno Gyergyószentmiklóson bebizonyította, miért nyilvánították a román hatóságok a kilencvenes években hosszú idore nemkívánatos személynek. Kijelentette ugyanis, hogy Trianon a nemzetközi jog szerint törvénytelen, a döntés pedig nem békeszerzodés, hanem diktátum volt. „A trianoni diktátum nem vette figyelembe az önrendelkezés elvét, a nemzetközi jog szempontjából egyéb törvénytelen határozatokat is tartalmaz, így teljesen jogos a határrevízió kérése” – hangoztatta Eva Maria Barki a magyarországi és erdélyi ifjúsági szervezetek rendezvényén. A székelyföldi város határában tartott tábor fo célkituzése volt összefogni azokat a magyar fiatalokat, akik fontosnak tartják nemzeti értékeink és hagyományaink ápolását, a magyar nemzet történelmének, irodalmának ismeretét, ugyanakkor érdeklodéssel követik a jelenlegi erdélyi magyar közélet alakulását, annak fontos problémáit. A szervezok a Kárpát-medencei magyar fiatalok „érzésvilágához közel álló” programokat kínáltak a résztvevoknek: behatóan foglalkoztak a népmuvészettel, a magyarság hagyományaival, a csángók nemzeti öntudatával, az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseivel, sot a trianoni mellett olyan „agyonhallgatott” témával, mint például Wass Albert író munkássága. A román rendorség által élénk figyelemmel kísért táborban naponta tartottak filmklubot, hegymászást, kirándulásokat, népviselet- és fegyverbemutatót, továbbá számos koncerten szórakozhatott a közönség.

Rostás Szabolcs,
cikk: http://mn.mno.hu/index.mno?cikk=301927&rvt=7&norel=1&pass=3

Brasso.ro ( www.brasso.ro ) Fotóriport:
    http://www.brasso.ro/apro/fotoriport.php?n=116

Hunhir.hu, 2005.08.15 ( www.hunhir.hu )

A gyergyói Romantikus székelytánc

Kirándulásokkal, közös programokkal ért véget hétfo délután az I. EMI-tábor Gyergyószentmiklóson. A rendezvény elsoszámú eloadója, Eva Maria Barki vasárnap kijelentette: törvénytelen a trianoni békediktátum. Elozo este soha nem tapasztalt hangulatú koncertet adott a Romantikus Eroszak, aki az anyaországból érkezett Székelyföldre. Gróf Teleki Pál szellemében rendezték meg az I. EMI-tábort Gyergyószentmiklóson, hogy a nagy magyar államférfi jelszavát magukévá téve hirdethessék: "Merjünk magyarok lenni!" Nagyon fontos ez a kitétel mind az anyaorszában, mind pedig az elszakított részeken, mert az idegen érdekeket kiszolgáló, a mások kultúráját átvevo tendenciák érvényesülnek sajnálatos módon az egész Kárpát-medencében.
A festoi helyszínen, a Gyergyói havasok lábánál megtartott rendezvény fo motívuma a magyarság hiteles múltjának kutatása, a trianoni békediktátum törvénytelen mivoltának bemutatása, a magyar-magyar párbeszéd kialakítása volt. E hármas jelszó alapján tevékenykedtek az eloadók és a táborlakók egyaránt. Az eloadások rövid ido alatt párbeszédekké alakultak, a táborlakók azonosultak a pódiumról közvetített gondolatokkal.
A Romantikus Eroszak elnevezésu zenekar huszadmagával érkezett a székelyföldi EMI-táborba. A csapat minden évben támogat valamilyen nemes célt, idén az EMI-táborban játszott fellépési díj nélkül. A lelkes közönség meghatottan fogadta a hírt, persze ez még magában kevés lett volna ahhoz, hogy szívébe zárja az együttest. Errol a csapat gondoskodott, mert pályafutásának egyik legjobb hangulatú koncertjét adta Gyergyóban.
A repertoárt uralta a rockosított népzene, a program gerincét képezték az új hanghordozó, a Hun és magyar mondák dalai. Az ismert régebbi nótákat a közönség együtt énekelte az együttessel, az új nóták ritmus- és dallamvilága nagy közös táncra késztette oket. A zenekarvezeto Sziva Balázs ajánlatára a fiúk felkérték a lányokat egy-egy táncra, így rockkoncerteken nem sokszor tapasztalt módon nem csupán hangos tetszésnyilvánítás, hanem a meghitt ölelés is jellemezte az eloadást.
A nemzetközi híru jogász, Eva Maria Barki hosszú kényszerszünet után léphette át a gúnyhatárt, és tarthatott eloadást az EMI-táborban. Az összmagyarság érdekében oly sokat tevo európai szaktekintély vasárnapi eloadásában egyebek mellett kijelentette, hogy Trianon törvénytelen volt. A nagyhatalmak akaratukat rákényszerítették az országra, s szétdaraboltak egy ezeréves államot. Tették ezt úgy, hogy nem kérték ki a Kárpát-medencében élo magyarok véleményét, önhatalmúlag döntöttek több millió ember sorsáról. A magyarok nem jószántukból, hanem katonai-politikai fenyegetettség árnyékában írták alá a diktátumot.
A HunHír.Hu médiatámogatásával is szervezett táborban a koncertek mellett nemzeti elkötelezettségu eloadók is lelkesítették, buzdították a fiatalságot, elosegítve a helyes és hiteles történelemszemlélet kialakulását, a magyar múlt megismerését. Meghívott vendégként jelen volt többek mellett Koltay Gábor filmrendezo, Böjte Csaba ferences atya, Hajdó István gyergyószentmiklósi foesperes és Szántai Lajos magyarságkutató, a Dobogó Ko, a Transylmania.

http://www.rockszerda.hu/index.php?pid=hirek&id=001373

Magyar Rádió, 2005.08.15. ( www.radio.hu )

EMI-tábor a négyes kilométerkőnél

  Gyergyószentmiklós mellett a 4-es kilométerkonél - ahogy a helyiek ismerik - szervezte meg az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete, az elso EMI-tábort. A nemzeti tábort sikeresnek mondják a szervezok annak ellenére, hogy igen eroteljes rendori felügyelet mellett zajlott.

   - "Amikor megalapítottuk az EMI-t, akkor úgy éreztük, hogy nincs egy olyan ifjúsági szervezet, amely a magyarságot helyezi középpontba, a nemzettudat ápolását és a táborozást, és úgy éreztük, hogy nincs egy ilyen kifejezetten nemzeti jellegu ifjúsági tábor. Hét év után most már sor kerülhetett az elso EMI-táborra és évente meg fogjuk szervezni" – mondta az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének alelnöke Bagoly Zsolt. A tábor tematikája három napra oszlik. Az elso napon a hagyományainkkal, a múltunkkal foglalkozunk, második nap inkább a közélet, a jelenlegi témák és harmadik nap pedig a jövo kérdése, a lehetséges jövoképek, stratégia kialakítása.
   - "Bizony itt rendori felügyelet kísérte az elmúlt három napot. Minek köszönheto ez?"
   - "A tábornak az a mottója, hogy merjünk magyarok lenni, na már most ezek a rendorök kint álltak a kapuk elott és igazoltattak mindenkit, aki kiment, leírták az útlevélszámát, az autójának a számát. A gazdasági rendorség is naponta többször felkeresett, viszont rendben voltak az irataink, de nem mondhatnám, hogy a gazdasági rendorség rosszindulatú volt vagy valami."
  - "Eva Maria Barki nemzetközi jogász, hét évig nem volt Romániában. Ennek az egyik oka az volt, hogy persona non gratának nyilvánították. Végül is visszavonták ezt nemzetközi nyomásra. Változott-e Romániában valamelyest is az emberi jogok kérdése az elmúlt évek során?"
   - "Ha megnézem az utolsó 15 évet, akkor nagyon minimálisan és nem ilyen értelemben, ahogy ezt más országokban lehet látni, ott, ahol szintén volt kommunizmus. Itt még sok baj van az emberi jogokkal, az egyéni emberi jogokkal és még nagyobb baj van a kollektív emberi jogokkal" – vélekedett Eva Maria Barki.
   - "A Magyarország határain kívül rekedt magyarság nagyon sokat remél az Európai Uniótól. A mostani uniós válság milyen jövoképet tartogat a határon kívülre szakadt magyarság számára?"
   - "Az Európai Unió biztosan nem fog adni egy megoldást. Azokban az országokban, amelyek már régóta az Európai Unió tagjai és ott, ahol nemzetiségi problémák vannak, Írországban, Spanyolországban, Franciaországban, ott az európai uniós tagság egyáltalán nem segített, mert ez nincs benne az Európai Unió programjában. Multikulturális társaságot akarnak teremteni és nem egy olyan társaságot, amely saját kulturális identitást ápolja, hanem inkább a multikulturális jövo az a jelkép, amelyik az Európai Unióban látszik. Vannak példák, vannak népek, amelyek kivívták az önrendelkezési jogot a Baltikumtól kezdve a délszláv népekig. Ezek látták, amikor volt a történelmi pillanat és talán most ismét van egy jó ido, mert most az Európai Unió válsághelyzetben van, nagyon sok dolog átalakulásban, mozgásban van, és most talán ismét egy ilyen helyzet van, ahol lehet elorelépni és legalább az autonómiát kivívni."

Oláh Gál Elvira,
cikk: http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=148662&rid=PT1RT3pBVE0=

  
Relatio.ro és Objektív Televízió, 2005.08.16. ( www.relatio.ro /
   www.objektiv.go.ro )

Gyergyószentmiklós - Véget ért az elsô EMI tábor

  Véget ért az elsô EMI tábor, melynek helyszíne a Négyes Motel melletti kemping volt. A „Merjünk magyarok lenni!” jelszóval szervezett rendezvény során színvonalas elôadásokat hallgathattak a jelenlevôk.

  Elôadások, filmklub, műhelymunkák és a kikapcsolódáshoz elengedhetetlen koncertek várták a négy napig tartó EMI táborba látogató fiatalokat. A négynapos rendezvény programjai három nagy témakör köré csoportosultak: a magyarság hagyományaiból kiindulva, nemzettörténetünk fôbb állomásainak megismerése után a mai közéleti témák boncolgatására került sor.
Az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság által szervezett ötnapos tábor célként azon magyar fiatalok összefogását jelölte meg, akik fontosnak tartják nemzeti értékeink és hagyományaink ápolását.
A nagy népszerűségnek örvendô tábor keretében Wass Albert életérôl és munkásságáról, a Trianoni békeszerzôdés következményeirôl, az erdélyi magyarság autonómia-esélyeirôl hallgathattak elôadást; rovásírást, nemezelést tanulhattak a fiatalok.
Nagy várakozás övezte az 1998-ban Romániából kitiltott Eva Maria Barki nemzetközi jogász elôadását, aki a kollektív nemzetiségi jogokról tartott elôadást.
Gyergyószentmiklós számára nagy kihívást jelent, hogy éppen ezt a helyszínt választották a tábor szervezéséhez. Megfelelô körülmények biztosításával a kisváros elérheti, hogy évente itt szervezzék meg a hírességeket, közéleti személyiségeket és többszáz fiatalt idevonzó rendezvényt.

cikk:http://relatio.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=1266&Itemid=28

Új Ember , 2005.09.11. ( http://ujember.katolikus.hu )

"Merjünk magyarok lenni"

Nagy sikeru EMI-tábor Gyergyószentmiklóson

  "Merjünk magyarok lenni!" - ezzel a mottóval hirdették meg gróf Teleki Pál szellemiségében az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság augusztusban rendezett elso nyári táborát. A táborba Erdélybol, Partiumból, Magyarországról, Délvidékrol és Felvidékrol érkeztek táborlakók.

Mikor érkezik el a magyarság feltámadásának napja? - tette fel a kérdést Hajdó István gyergyói foesperes megnyitó beszédében. "Az igazság apostolai azok, akikre nekünk igazán szükségünk van", mondotta, és Márton Áron püspök és Szabédi László tragikus körülmények között elhunyt költo magyarságtudatát említette példaként, akik népük sorsáért aggódtak egész életükben.

Áldás, népesség mozgalom

Nagysikeru eloadást tartott Csép Sándor újságíró, Csíki Sándor, a Pro Família Transilvania Egyesület elnöke, és Majoros István népesedési szakérto "Áldás, népesség" címmel. Csép Sándor rámutatott: Désháza az egyetlen település, ahol a születések száma nagyobb, mint az elhalálozásoké, s ez, véleménye szerint, a szeretet gyakorlásának köszönheto. Hiszen a szeretet óriási energiákat mozgósít. Az Áldás, népesség mozgalomról elmondta: a népességfogyás mérséklését, megállítását, majd e folyamat megfordítását tuzték ki célul. - Merjünk nagycsaládot vállalni! - hangzott el a szabadtéri eloadások végén.

Aki rajongásig szerette Erdélyt

  Wass Albert életérol, munkásságáról szólt két jeles történész: Vekov Károly és Raffay Erno, valamint Sántha Attila író. Vekov Károly, aki az író ellen 1946 tavaszán lefolytatott népbírósági pert kutatja, megállapította: Wass Albert rajongásig szerette Erdélyt, s e szeretete nem szunt meg haláláig. Sokak szemében már ez is bunnek számított. Az eloadó kitért arra, hogy az Amerikába emigrált írót a Securitate megbízásából megpróbálta meggyilkolni két szekus, akiket elfogtak ugyan, de hamarosan elengedték oket, mert diplomata-útlevéllel rendelkeztek. Az eloadó hangsúlyozta: óriási felelosség hárul a fiatalabb történésznemzedékre, hiszen az o feladatuk lesz a történelem újraírása, a hazugságok, az elhallgatások és a hamisítások helyreigazítása. Vekov Károly bejelentette: Wass Albert fiai apjuk ügyében perújrafelvételt kértek, melyben a jogi képviseletet Kincses Elod ügyvédre bízták.
   Raffay Erno történész Trianon jóvátételérol, elszalasztott és jövobeli lehetoségeinkrol szólt. Eloadásában kijelentette: Budapesten magyar érdeket képviselo kormányra lenne szükség!

Felemelt feju nemzetté kell válnunk!

Nagy érdeklodés közepette tartotta meg eloadását Koltay Gábor filmrendezo, a Trianon címu film alkotója. Nincs annyi rendor, hogy minden gondolat mellé állítsanak egyet! A nemzettudat hiányosságairól szólva kijelentette: a nemzet jelentos része nem ismeri saját történelmét. A nagyvilágban még kevésbé ismernek bennünket. Ennek ellentételezésére javasolta, hogy a Trianon-filmet mutassák be a magyar nagykövetségek a világban. A jövot illetoen Koltay rámutatott: a történelem folyamatosan formálódik. 2006-ban változik a magyar kormány. Reményei szerint eddig nem szerepeltetett történészek is szóhoz jutnak majd. Mint mondta, felemelt feju, öntudatos nemzetté kell válnunk, mert az effajta "tömeg" nem lökdösheto ide-oda.

A trianoni döntés semmis!

  Az erdélyi magyarság autonómiájának esélyeirol több eloadó szólt. Sánta Imre, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke kijelentette: megmaradásuk egyetlen esélye az önrendelkezés. Véleménye szerint az erdélyi értelmiségnek radikalizálódnia kell. Toró T. Tibor RMDSZ-es (reformplatform) parlamenti képviselo felidézte küzdelmeik kezdetét, az 1992-es Kolozsvári nyilatkozattól kezdve a Tokés László püspök által kezdeményezett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, majd ezt követoen a Székely Nemzeti Tanács megalakulásáig.
   Eva Maria Barki nemzetközi jogász eloadásában kifejtette: minden népnek joga van az autonómiára. Az önrendelkezési jog alapveto érték, e nélkül nincs muködoképes demokrácia. Az autonómia-szakérto példaként említette a német egyesülést. Mint mondta, a környezo népeknek, sot a nagyhatalmaknak sem állt érdekében az egyesülés, próbálták ezt megakadályozni, mégis sikerült. Eva Maria Barki hangsúlyozta: az önrendelkezési jog minden népnek jár. Szabadon alakíthatják ki pártrendszerüket, továbbá képviselhetik kulturális és gazdasági érdekeiket.

Egy és oszthatatlan a magyar nép

  Az eloadó rámutatott: nincs romániai magyar kisebbség, csak magyar nép van, ezeréves identitástudattal és kultúrával. Példaként felhozta a krími tatárok esetét, akik a megalkuvó politika helyett bátran képviselték érdekeiket, s mivel a szüloföldjükön élnek, kijelentették: nem ok kérnek autonómiát, hanem ok adnak majd másoknak önrendelkezési jogokat.
   Eva Maria Barki hét év után eloször látogathatott Romániába, miután évekkel ezelott nemkívánatos személynek nyilvánították. A nemzetközi jogász nem lát érdemi változást Romániában az emberi jogok tiszteletben tartása terén, szemben több volt kommunista országgal. Példaként említette a táborban történt rendori zaklatást, ahol igazoltattak minden táborból kilépot, felírták az útlevelük számát és az autók rendszámát, levetették a magyar zászlókat, és gazdasági vizsgálatot rendeltek el a szervezok ellen. Ebben az országban még a félelem uralkodik - összegezte Barki asszony. Csak a fiatalok képesek kivívni az önrendelkezés jogát, mert bennük nem rögzült a Ceausescu-rezsim megfélemlíto mechanizmusa - mondta.

Miért teremtette Isten az erdélyi magyarokat?

  Az EMI-táborban kiemelkedo lelki élményt jelentett a vasárnapi ökumenikus istentisztelet Osz Elod református lelkész és Böjte Csaba ferences szerzetes közös szolgálatával. Osz Elod hangsúlyozta: történelme során a magyarság akkor fejlodött és haladt a maga útján, amikor nagyjai leborultak Isten elott, és kérték segítségét. Így volt ez Szent István korában, a kereszténység felvételekor, de a szabadságjogok kivívásakor Tordán, majd Bethlen Gábor vagy Kossuth Lajos idején. A trianoni tragédia során egységesen borultak le Isten elott Erdély magyar püspökei, s így küzdöttek a magyarságért. A református lelkész hangsúlyozta: a leborulás nem megalkuvást vagy meghunyászkodást jelent, hanem Istenhez térést.Böjte Csaba atya arra buzdította a fiatalokat, hogy vegyék észre az élet szépségeit. Ne csak a nemzet siralmait ismételgessük, jó lenne, ha valaki megírná a nemzet örömeit is! Erosségünk az Istenben való örvendezés. A templomépítés, a gyermekszülés vagy a nemzetépítés öröm - mondta. "Ha Isten erdélyi magyarokat teremtett, azért tette, hogy nagyra nojünk. Merjünk legszebb gondolatainkra igent mondani! Persze az örvendezés mellett a kereszthordozás szentel meg bennünket."
   A tábor fo célja volt, hogy összefogja azokat a magyar fiatalokat, akik fontosnak tartják nemzeti értékeink és hagyományaink ápolását, a magyar nemzet történelmének, irodalmának ismeretét, ugyanakkor érdeklodéssel követik a jelenlegi erdélyi magyar közélet alakulását, illetve annak fontos problémáit.

Az Erdélyi Magyar Ifjakról

  Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke lapunk érdeklodésére elmondta: az EMI-hez olyan fiatalok csatlakoztak, akik történelmünk, értékeink, kultúránk megismerésével és ápolásával tudatosan együtt akarják megélni magyarságukat. Az EMI életérzés, életcél, és az általuk egybeforrasztott közösség megnevezése. Bagoly Zsolt, az Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke hozzátette: - Egészséges nemzettudatú, ezáltal teljes értéku életet élo erdélyi magyar ifjúság elosegítésén fáradoznak. Véleményük szerint ez kulturális és gazdasági háttér megteremtése nélkül nem megy.
   A Trianon-dokumentumfilm vetítéseit az Erdélyi Magyar Ifjak indították el 2005. január 7-12-e között. Hét erdélyi városban - Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen - vetítették a filmet nagy sikerrel, mely után kötetlen beszélgetésre került sor Koltay Gábor filmrendezovel és Raffay Erno Trianon-kutató történészszel, a film egyik "foszereplojével". Minden helyszínen telt házas vetítések és fórumbeszélgetések zajlottak.
   Az Erdélyi Magyar Ifjak tagjai - néhány belso-magyarországi EMI-ssel kiegészülve - bátor fellépésükkel megakadályozták, hogy a NEM-es népszavazási kampány egyik élharcosa, a kormánypárti Eörsi Mátyás betegye lábát Bocskai István szüloházába. Az akció szervezoi ezzel azt akarták jelezni, hogy megítélésük szerint az MSZP és az SZDSZ politikusainak, illetve a Gyurcsány-kormány tagjainak nincs keresnivalójuk az elcsatolt területeken élo magyarok között.

Az Egyesült Magyar Ifjúságról

  A Kárpát-medencei magyar fiatalok által megalapított Egyesült Magyar Ifjúság nevu szervezet azzal a céllal jött létre, hogy választ keressen a XXI. századnak az egész magyar nemzetre ható kihívásaira, közösségbe szervezze a magyar ifjúságot, megerosítve kultúrájában és magyarságtudatában. A szervezet nemzetünk szebb jövojének szolgálatában kíván tevékenykedni - a magyarságot ezeréves szállásterületén megorizve és gyarapítva. A szervezet a Kárpát-medencei magyarság szállásterületének megfeleloen négy területi egységbol, régiók szerint muködik: Magyarország, Partium, Erdély, Felvidék, Kárpátalja és Délvidék.
Az Egyesült Magyar Ifjúság (EMI) tagjai aktívan részt vettek a kettos állampolgárságról szóló népszavazás kampányában. Szervezetük a népszavazás kiírása érdekében közel 7000 támogató aláírást gyujtött össze, ezzel a csatlakozó szervezetek közül az EMI az elokelo második helyen végzett.
   A fiatalok szeretnék elérni, hogy minden magyar iskolába kerüljön legalább egy-egy Wass Albert-regény, ezzel elosegítve nemzetünk lelki és szellemi ébredését. Ebben segítségükre siettek az író fiai, akik mintegy 3000 darab kötetet ajánlottak fel erre a célra. Az erdélyi iskolákban a kötetek szétosztását osszel az EMI-sek vállalják.Az EMI-táborban részt vett fiatalok és lélekben fiatalok gyarapodhattak nemzeti érzésben, tudásban, hagyományorzésben, új barátságokat köthettek, s ha még emellett észrevették az erdélyi táj szépségeit is, lélekben még gazdagabban térhettek haza.
   Mint megtudtuk, a szervezok már a jövo év augusztusi táborozás számára is lefoglalták a helyszínt. Bíznak a jövoben.

Frigyesy Ágnes,
cikk: http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2005.09.11/0701.html